Önkormányzat Ságvári-lakótelep, Tatabánya
Segítünk Önnek választani a(z) Önkormányzat kategóriába tartozó vállalkozások közül Tatabánya körzetében! Itt talál felhasználói véleményeket és elérhetőségeket, aktuális telefonszámot, címet, nyitvatartási időt, promóciókat és egyéb hasznos információkat.
1 - 1 megjelenítése a 1 találatból.
1 - 1 megjelenítése a 1 találatból.
Találatok Önkormányzat kategóriából Ságvári-lakótelep, Tatabánya településen
Szent Flórián utca 15, 2800 Tatabánya
(34) 309 726
Közeli találatok a(z) Önkormányzat kategóriában
Jelenleg nyitva
Cseri utca 34, 2800 Tatabánya
(34) 513 000
Jelenleg nyitva
Szent István Út 21, 2800 Tatabánya
(34) 324 310
jogú, levél, város, megyei, könyv, tatabánya, levéltára, irat 
Jelenleg zárva
Fo Tér 6., 2800 Tatabánya
(34) 515 700
polgármester, hivatala, tatabánya, Városi önkormányzati hivatal, jogú, ügyfél, polgármesteri hivatal, város, hivatal, megyei, Önkormányzat, polgár, polgármesteri 
Jelenleg nyitva
Fő tér 6, 2800 Tatabánya
(34) 515 700
Városháza, Önkormányzati hivatal 
Jelenleg nyitva
Fő Tér 4., 2800 Tatabánya
(34) 517 100
Esztergom várát 1543-ban foglalta el a török. A vármegye vezetése ekkor ismeretlen helyre menekült. Hosszú évtizedeken keresztül Érsekújvár mellett Komárom és Tata volt az a két magyar végvár, amely a török támadásoknak útját állta. A jól védhető Komárom vára Esztergomtól eltérően soha sem került a hódítók kezére. Komárom vármegye folyamatosan működött, Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi szabadságharc idején tevékenységük megszakadt. Esztergom 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakult újjá. 1786-ban II. József Tata székhellyel összekapcsolta Komárom és Esztergom vármegyét. Az ily módon egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szétvált. Esztergom és Komárom visszakapta megyeszékhelyi rangját. A napóleoni háborúk, az adminisztrátori rendszer életbeléptetése mindkét vármegyét érintette. 1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849 január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány röviddel ezt követően újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére. 1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a Duna bal partján - a mai Szlovákia területén lévő részeket pedig - Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék 1860-ig működtek. Ekkor az októberi diplomát követő rövid időszakra ismét az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. 1861-től újra szoros központi irányítás alá kerültek megyék. A választott vármegyei törvényhatósági bizottságok kiegyezés eredményeként kezdhették meg működésüket. ....... 
Jelenleg nyitva
Petőfi Sándor Utca 67., 2833 Vértestolna
(34) 351 856
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés 
Jelenleg zárva
Petőfi Sándor U. 50., 2836 Baj
(34) 488 597
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, KÖZSZOLGÁLTATÁS, KÖZIGAZGATÁS, KÖZMUVELODÉS, PÁLYÁZAT, POLGÁRMESTERI HIVATAL, ÖNKORMÁNYZAT, OKTATÁS, KULTÚRA 
Jelenleg nyitva
Rákóczi Ferenc Utca 78, 2840 Oroszlány
(34) 361 444
polgármesteri, hivatal, ügyfél, önkormányzat, Városi önkormányzati hivatal, polgár 
Rákóczi Ferenc Utca 68., 2066 Szár
(22) 591 031
Az I. világháborúban 56, a II. világháborúban 44 lakos halt hősi halált. 1946. május 11. fekete nap a település életében, ekkor a legújabb kutatások szerint 170 családot telepítettek ki Németország nyugati megszállási övezetébe. Minden ingó és ingatlan vagyonukat itt kellett hagyni. Csak 20 kg-os csomagot vihettek magukkal. Helyükre az ország többi részéből (Túrkeve, Iszkaszentgyörgy) hoztak lakosokat. 1948-ban 30 családot telepítettek ki, de már csak Vérteskozmára. Ők 10 éven belül vagy visszavásárolták a házukat, vagy itt építhettek. 1960-as évekre kiépült a vezetékes vízhálózat. 1970-es években épült az egészségügyi objektum körzeti és fogorvosi, védőnői rendelővel, 3 szolgálati lakással. A rendszerváltásra elkészült az új iskolai szárny. Ezután a lehetőségeket kihasználva az új képviselő-testület látványosan fejlesztette a falut: az összes út aszfaltburkolatú, elkészült a gázvezeték, a csatornahálózat, telefonhoz bárki hozzájuthat, számítógép-vezérlésű kazánok működnek az iskolában és az óvodában. 1992 óta nyelvi labor segíti az iskolában az idegen nyelvek oktatását. Az iskola 1999-ben, a számítógéplaborban internethozzáférési lehetőséget kapott. Új sportöltözőt építettünk. A kultúrház is öreg. Külső tatarozást 2006-ban kapott, és bár színháztermét 2008. telén felújította az Önkormányzat, a mai követelményeknek is csak nagyon jó akarattal felel meg. Ilyen körülmények között is fejlődik a könyvtár. Ma már több mint 10 ezer kötet könyvből lehet válogatni és ebből több, mint 2 ezer német nyelvű. Az önkormányzat több civil szervezetet is támogat: Szári Öeökség Egyesület, Nyugdíjas Klub, Szár Községi Baráti Kör, Szár Községért Közalapítvány, Vöröskereszt, Sportegyesület, Baba-mama Klub, Polgárőrség. Valamennyi szerveződés igen nagy lelkesedéssel végzi vállalt munkáját, egyre több sikerrel. Ezeket az eredményeket anélkül értük el, hogy a lakosságot adókkal terheltük volna meg. Szári Örökség Közhasznú Egyesület 
