Önkormányzat Tatabánya - nyitvatartási idő
Segítünk Önnek választani a(z) Önkormányzat kategóriába tartozó vállalkozások közül Tatabánya körzetében! Itt talál felhasználói véleményeket és elérhetőségeket, aktuális telefonszámot, címet, nyitvatartási időt, promóciókat és egyéb hasznos információkat.
1 - 7 megjelenítése a 7 találatból.
1 - 7 megjelenítése a 7 találatból.
Találatok Önkormányzat kategóriából Tatabánya településen
Jelenleg zárva
Fő tér 6, 2800 Tatabánya
(34) 515 700
Városháza, Önkormányzati hivatal 
Jelenleg zárva
Fo Tér 6., 2800 Tatabánya
(34) 515 700
polgármester, hivatala, tatabánya, Városi önkormányzati hivatal, jogú, ügyfél, polgármesteri hivatal, város, hivatal, megyei, Önkormányzat, polgár, polgármesteri 
Jelenleg zárva
Szent István Út 21, 2800 Tatabánya
(34) 324 310
jogú, levél, város, megyei, könyv, tatabánya, levéltára, irat 
Jelenleg zárva
Bárdos László utca 2., 2800 Tatabánya
(06 34) 795 068
foglalkoztatási hivatal, foglalkoztatási szolgálat 
Jelenleg zárva
Cseri utca 34, 2800 Tatabánya
(34) 513 000
Jelenleg zárva
Fő Tér 4., 2800 Tatabánya
(34) 517 100
Esztergom várát 1543-ban foglalta el a török. A vármegye vezetése ekkor ismeretlen helyre menekült. Hosszú évtizedeken keresztül Érsekújvár mellett Komárom és Tata volt az a két magyar végvár, amely a török támadásoknak útját állta. A jól védhető Komárom vára Esztergomtól eltérően soha sem került a hódítók kezére. Komárom vármegye folyamatosan működött, Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi szabadságharc idején tevékenységük megszakadt. Esztergom 1710-ben, Komárom vármegye 1712-ben alakult újjá. 1786-ban II. József Tata székhellyel összekapcsolta Komárom és Esztergom vármegyét. Az ily módon egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szétvált. Esztergom és Komárom visszakapta megyeszékhelyi rangját. A napóleoni háborúk, az adminisztrátori rendszer életbeléptetése mindkét vármegyét érintette. 1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849 január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány röviddel ezt követően újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére. 1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a Duna bal partján - a mai Szlovákia területén lévő részeket pedig - Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék 1860-ig működtek. Ekkor az októberi diplomát követő rövid időszakra ismét az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. 1861-től újra szoros központi irányítás alá kerültek megyék. A választott vármegyei törvényhatósági bizottságok kiegyezés eredményeként kezdhették meg működésüket. .......